2.rész.- Egy valóra vált álom....

Az sms-t apától kaptam amibe ez állt: 
"Kislányom tudom hogy ez most szörnyen fog fogadni de a nagyit elütötte egy busz, majd holnap beszélünk most aludj ha tudsz, tudom nem most kellett volna ezt az üzenetet megírjam de gondoltam jobb ha tudsz róla, puszi: apu"

Hát igen ezt jól gondolja, miért kellett most megírni ezt az sms-t? Na mindegy most alszok holnap délután sírok holnap után meg boldog leszek hogy találkozhatok lehet a One Direction-nel. Nagy nehezen elaludtam.

*Másnap reggel*

Jajj de fáradt vagyok alig aludtam, szerintem úgy nézhetek ki mint valami..áhh mindegy nem tudom hogy nézek ki biztos nagyon rondán, na de nem baj rendbe szedem magam. Most lemegyek, anya biztos tud mami  balesetéről úgyhogy rajtam fogja levezetni az idegességét, mint mindig sajnos...

-Jó reggelt- na mit mondtam? Már kezdi is :/ na mindegy most kibírom...-Ma sok mindent kell csinálnod! Tudod van az a forgatás előtte is kell segítened!!

-De-nem hagyta hogy befejezzem a bumburnyák, belekötött

-Semmi de!! Legyél olyan jó kislány- és ezzel fölment az egyik szobába..

-Persze, nem is mondtam semmit de mégis rosszat mondtam..-mondtam a semminek

Elindultam az iskolába. Ezt vettem fel:

*Suli után*

Reggel nem gondoltam hogy el fog majd eredni az eső de ez történ úgyhogy megáztam.. Amikor hazaértem rögtön átöltöztem.

*A válogatás napja*

Ez a nap különleges! Ma könnyebben keltem föl, sőt mi több inkább kipattantam az ágyból. Persze ma is van suli de ez a nap akkor is más. Szóval felöltöztem,  ma ebbe:

Elindultam de út közben találkoztam Fay-jel mert ma ő is gyalog baktatott az iskola felé.

-Szia Fay!-köszöntem neki

-Sziaa!-köszönt ő is vidáman

*Fay szemszöge*

-Tudod milyen nap van ma?- mondtam vigyorogva miközben vonogattam szemöldökeimet

-Hát persze hogy tudom! Ma lesz a válogatás úgy hogy mindent bele kell adjuk!-mondta ő is fülig érő mosollyal arcán

-Igeeen!! Már annyira várom, végre találkozhatok a fiúkkal de persze a kis ír manómmal Niall-el!!-mondtam 

-Ahaa! Én meg a perverz barna hercegemmel!!-mondta Farrah huncut vigyorral arcán aztán folytatta még a beszédét de én nem nagyon figyeltem rá mert máshol voltam (mármint fejben)..- Héé Fay te figyelsz egyáltalán?? Föld hívja Fay-t jelentkezz!!

-Itt vagyok, csak elmélyültem a gondolataimba..-válaszoltam

*Farrah szemszöge*

-Oké, na itt vagyunk mennyi az idő?

-7:42

-Úúú siessünk!!-ütöttem kicsit karba

-Szerintem is- helyeselte

*6. óra végén*

-Hány perc van még vissza?- kérdeztem a padtársamtól

-Kettő- jött a bő szavú válasz

-Köszi- majd pisszegtem Fay-nek egy sort mire rám figyelt

-Mi van? 

-2 perc és vége az órának!! El se tudom hinni!!- mondtam a kelleténél hangosabban ezért rosszallóan nézett is rám a tanár nő..

-Szuperrrr, suli után hazavigyünk?- kérdezte

-Aha ha nem baj..

-Persze hogy nem!- mondta mosolyogva miközben kicsöngettek

-Ezazzz, végree-kiabáltam, mire mindenki furcsán kezdet el bámulni rám- Mi van??

-Semmiii- mondták kórusban miközben néhányan forgatták szemeiket, közben mi Fay-jel felálltunk és kimentünk a teremből

-Amúgy Fay! 

-Igen?

-Képzeld múlt héten elütötte egy busz a nagyit és most kórházban van..- az izgalomba el is felejtettem szomorkodni (pedig elterveztem) és elmondani Fay-nek

-Úúú, sajnálom..-mondta halkan

-Semmi baj, na de menjünk ma vár ránk még egy borzasztóan jó válogatás amit meg kell nyerjünk!- mondtam halvány mosollyal

-Igaz! Siessünk!

*Kb. 4-kor*

Felhívtam Fay-t hogy kinek az anyjával menjünk, amiről úgy döntöttünk hogy az ő anyja fog minket elvinni. Megérkeztek Fay-ék.

-Szia anya majd hívlak hogy hogy sikerült puszi szeretlek!-mondtuk Ginaval 

-Sziasztok oké, én is titeket!!

Ennél a ruhánál döntöttem, tudom hogy egy válogatásra készülök de akkor is amiben táncolok abban jól kell érezzem magam..:

Ezt vette fel Fay:

                  Ezt meg Ginna:

-Sziasztok!-köszöntünk mikor behuppantunk az autóba

-Sziasztok- köszöntek egyszerre, amire én elmosolyodtam

-Tök jó a cuccod!!- mondtam Fay-nek

-Köszi, nektek is!!-mondta ő is mosolyogva

Amikor odaértünk az épület elé azonnal sokkot kaptam, a gyomrom összeszorult és a tenyereim izzadni kezdtek. 

-Fay, én félek hogy elrontom!

-Nyugi én is félek de tudom hogy jók vagyunk!- biztatott és alakított hozzá egy mosolyt

-Köszönöm!-mosolyogtam vissza

Tényleg segített egy kicsit Fay bíztatása. De attól még féltem...

Bementünk ültünk, vártuk hogy szólítsanak minket. Amikor meghallottam neveinket azonnal összeszűkült a gyomrom. Bementünk és köszöntünk egyszerre illedelmesen ők is visszaköszöntek.. Megszólalt a zene, elkezdtünk táncolni. Először kicsit félénken, de aztán megszoktuk a környezetet és nyugodtan de szépen táncoltunk tovább. Az arcukon láttam, hogy ők is élvezik a táncunkat. Jött az akrobatika, nem rontottuk el, EZAZZ!! Még táncoltunk kb 25 másodpercet és befejeztük. Aztán jött egy rövid beszélgetés "olyan megismerkedés egy kicsit jobban" féle azután kiküldtek minket a helyiségből. Azt mondták, az eredményről egy hét múlva hívnak. Mikor kimentünk a nagy épületből egymásra mosolyogtunk és beültünk a kocsiba.
-Szerintem szupik voltunk!-mondta Fay vidáman
-Ja, de ha nem minket választanak akkor nagyon rossz az ízlésük!-mondta Ginna
-Egyet értek veletek! És Ginna, a te "beszédedhez" még annyit teszek hozzá hogy majd rájönnek miket vesztettek hogy nem minket választottak!-mondtam mosolyogva- De amúgy most ebbe az egy hétbe halálra fogom izgulni magam hogy minket szeretnének-e a klippbe vagy nem, és azon hogy mikor hívnak már?!-húztam félre a számat
-Én is-mondták szinte egyszerre
-Legalább nem leszek egyedül-mondtam nevetve
-Pontosan- vágta rá gyorsan Fay, amit én egy halvány mosollyal viszonoztam
Az út ez utáni szakasza csendesen telt amíg meg nem szólalt a One Direction-től a One Thing, erre a zenére mindhárman felkaptuk a fejünket és elkezdtünk már-már üvöltve "énekelni", de csak azért énekeltünk így mert próbáltuk egymást túlénekelni hogy csak a saját "gyönyörű" hangunkat hallhassuk. Végül ezt az ordibálást úgy fejeztük be hogy mindannyian kitörtünk a röhögésből. Elég viccesen nézhetett ki...

*Vasárnap*

Itt alszik Fay mert, holnap együtt megyünk suliba. Végre megcsörrent a telefonom, és ismeretlen szám volt.... Felvettem

-Hálló-szóltam bele félénken mire egy kedves vissza köszönt

-Szia, Carolien vagyok, azért hívlak mert benne lesztek a klippbe-ennél a szónál le sokkoltam- és csütörtökön el kéne jönnötök a forgatásra és akkor találkoznátok már a fiúkkal is!- na ez már azért tényleg sok, de jó értelemben persze, benne lehetünk a klippbe és a fiúkkal már csütörtökön találkozhatunk egy valóra vált álom, ez életem egyik legjobb napja
-Jóó! Már alig várom! Akkor csütörtökön! Viszlát-szóltam bele vidáman a telefonba
-Szia-köszönt el kedvesen Carolien